A világ tele van ötletemberekkel. Mindenkinek van egy hatalmas gondolata, amivel milliókat lehetne keresni és forradalmasítaná ezt, azt, amazt. A napokban is kaptam egy levelet valakitől, amiben az illető az ötleteit gyűjtötte össze, részletesen kidolgozva, kifejtve és azt nehezményezte, hogy senki nem támogatja őt a megvalósításban. Vajon mi lehet ennek az oka.
Nos… több dolog. Legelőször is egy ötlet önmagában még semmit nem ér. Sokan azt mondják az ötlet 10% a megvalósítás meg 90%. Nem tudom a számokat mennyire kell sarkosan értelmezni, de valóban sokkal nagyobb és hosszabb munka egy ötletből eladható, működő vállalatot építeni, mint amennyire féltjük azt, amikor kitaláljuk.
Sokszor futok bele ebbe, hogy emberek attól félnek, jaj mi lesz, ha valaki lenyúlja az ötletemet, nem merem elmondani senkinek, nehogy megcsinálják stb. Nos erre két dolgot tudok mondani. Ha valaki lenyúlja és megcsinálja, az valószínűleg annyira ügyes volt, hogy még előtted meg tudta csinálni. Azaz valamit jobban csinál, mint te. Ergo, valószínű azután is lenyúlta volna, hogy te megcsináltad és jobban megcsinálta volna, lenyomva téged a piacról. Másrészt az, hogy mi lesz sikeres és mi fogja meghatározni a sikeres vállalkozásodat, az nagyon kis százalékban az, ami a mostani ötleted. Erről kicsit bővebben alább olvashatsz.
Harmadrészt egy gyakorlott befektető már nagyon hamar látja, hogy megvan-e benned az, ami egy vállalkozás felépítéséhez szükséges, ismered-e a vállalat építés apró trükkjeit, illetve tudod-e azt, hogy mi kell egy startup beindításához, egy ötlet validálásához, valódi piacok meghódításához.
Számtalan ismertetés, leírás, szamárvezető fellelhető arról, hogyan kell startup -ot építeni, így nem akarnék oktató anyagokat írni, viszont összeszedtem mégis néhány dolgot, hogyan látom én a vállalkozás építést a saját tapasztalataim alapján.
Hogyan építsünk vállalkozást?
- Találjunk egy olyan hiányt/igényt/réspiacot, amire van kiemelkedő kereslet
Nyújtsunk valódi megoldást egy valódi problémára. Próbáljunk meg olyan területet találni, amit valamennyire ismerünk, mert minél távolabbi dologba vágjuk a fejszénket, annál több lesz a fa előttünk. - Nézzünk körül a versenytársak között
Léteznek? Többen vannak? Miben vagyunk mi mások? Ne essünk abba a hibába, hogy azt mondjuk, hogy “a miénk jobb”… Egyszer beszéltem valakivel, aki meg volt róla győződve, hogy kitalálta a következő mindegyhogymilyen témájú közösségi portált. Mikor mondtam neki, hogy ilyen már létezik, az volt az érv, hogy itt van 8-10 olyan funkció, ami azon a portálon még nincs és mennyire hiányzik és az emberek ezt sokkal jobban szeretnék. Valóban. Csak egy apróságot elfelejtett: hogy a másik portálnak tíz millió aktív felhasználója volt világszerte. Ne legyünk naivak. - Nincs konkurens? Danger, danger, danger
Itt sokkal mélyebb kutatást kell végeznünk. Nincs kizárva, hogy feltaláltuk a spanyol viaszt, de azért ennek egyre kisebb az esélye, hacsak nem valóban feltalálók vagyunk. Ha nincs egyáltalán konkurencia, akkor nagyon óvatosan járjuk körbe a témát és tudjuk meg az okát, hogy vajon miért nincs egyetlen piaci szereplő sem az adott területen. Jogi akadály? Technológiai akadály? Valódi érdeklődés hiánya? Számtalan ok lehetséges. - Győződjünk meg, hogy az ötlet skálázható-e
Azaz könnyedén növelhető akár világ méretű piacra is. Ezt leginkább egy hasonlattal tudnám elmagyarázni: a Skype -al ingyen tudunk egymással beszélni. Szerinted meddig kellett a Skype értékesítőinek győzködnie, hogy regisztráljak? Nyilván semeddig. Sőt, nem is a Skype értékesítőitől tudtam róla, hanem egy külföldi barátomtól, aki ajánlotta a szolgáltatást, hogy ingyen tudjunk beszélni. A Skype így “magától” terjed, világ szintűre. A fizetős szolgáltatásánál, ha elfogy a kreditem, szerinted kell győzködnie az értékesítőknek, hogy újra vegyek kreditet? Nem. Veszek magamtól, mert azzal olcsóbban tudok hívni az egész világon vonalas és mobil számokat is. A rendszer (kissé sarkítva) fenntartja magát és magától terjed, skálázódik. - Teszteljük az ötletünket piackutatással
Meg kell tudjuk, vajon tényleg valós-e a probléma, illetve az általunk kitalált megoldás, azaz létrejön-e a “product – market fit”. Erre több módszer létezik, de fontos, hogy mielőtt bármilyen lépést tennénk, bármilyen befektetővel beszélnénk, vagy a saját bankszámlánkhoz nyúlnánk, beszélgessünk minél több emberrel a vélt vevőink közül és ismerjük meg őket minél jobban. A szokásaikat, az igényeiket, hagyjuk, hogy ők meséljék el a problémáikat, anélkül, hogy rávezetnénk őket. (A kutatásra egy nagyon jó segédanyagot találtok itt.) Sokszor az ötletről azt gondoljuk, hogy világmegváltó, holott lehet, hogy csupán a mi feltételezésünk csak és abszolút nem is állja meg a helyét a valóságban. - Lehetőség szerint minél alacsonyabb költségvetésből alakítsuk ki az MVP -t
Azaz Minimal Viable Product -ot, magyarul Minimálisan Életképes Terméket. Ez legyen egy olyan verziója a termékünknek/szolgáltatásunknak, ami már ellátja a fő funkcióját, de mentes minden csilli-villi extrától, drága fejlesztésektől. Az az állapot, ahova a legkönnyebben, leggyorsabban és legkisebb befektetéssel eljuthatunk, de az alap ötlet működését már bizonyítani tudja. Gondoljuk végig az erőforrásainkat. Legtöbbször a környezetünkben találhatunk olyan társakat, akik segítségével egy ilyen állapotig, akár anyagi ráfordítás nélkül is eljuthatunk. - Teszteljük a termékünket valós piaci körülmények között
Azaz találjunk valódi vásárlókat a termékünkre. Itt dől el minden. Először egy kisebb piaccal próbálkozzunk, ne rögtön az egész világnak próbáljunk eladni. Ezt hívják úgy, hogy traction. El kell érnünk egy bizonyos szintet, letöltés számban, vásálók számában, B2B partnerek számában, bárkire is lövünk kell, hogy legyen traction. Ez talán a legnehezebb, de mégis a legizgalmasabb része a játéknak. Itt dől el, hogy amin oly sokáig agyaltunk, dolgoztunk, szenvedtünk az megállja-e a helyét a valóságban. - Nem működik 🙁
Előfordulhat, hogy kapunk egy hatalmas pofont az élettől és kiderül, hogy a dolog nem működik. Ne legyünk naivak. Ismerjük fel időben, hogy rossz utcában vagyunk. Ne ringassuk magunkat hiú ábrándokba, hogy még várunk egy kicsit, meg még egy kicsit… Ha nem megy, akkor nem megy. Egyetlen olyan startupról nem hallottam, ahol az első ötletet kitalálták és az lett a végső, sikeres vállalkozás alapja. Ilyenkor csinálják azt, amit úgy hívnak, hogy pivot. Azaz változtatás, adjusztálás az eredeti üzleti modellen. Ez nem azt jelenti, hogy kidobjuk az egészet és új vállalkozásba kezdünk, hanem a meglévő tudás, eszköz, termék, bármi felhasználásával megpróbálunk valami új üzleti modellt kialakítani, ami működőképes lehet. A példák embere vagyok, hát álljon itt is egy, hátha így jobban érthető mire is gondolok. Kitaláljuk, hogy limonádét fogunk árulni. Beszerezzük a poharakat, vizet, citromot, porcukrot. Összekeverjük és nem megy. Nem értjük miért nem, hisz mi nagyon szeretjük a limonádét, hát akkor biztos, hogy más is szereti. Valóban, csak lehet, hogy nem vettük észre, hogy egy esti bárban van a standunk és mindenki inkább koktélozna a környéken. Nos akkor ismerjük fel, hogy csupán egy apró módosítás kell, egy kisebb löket bacardi, pár menta levél és máris Mojito -ként adhatjuk el háromszoros áron az italunkat. - Ha az előző pontban sikeresek voltunk, akkor bizonyítottuk, hogy a vállalkozás életképes
Ez az a pont, amikor már csak egy “apró” lépés áll előttünk: scaling, avagy skálázás. Azaz hódítsuk meg a világot. Itt már érdemes megkeresni befektetőket akik a piaci terjeszkedést finanszírozzák és lehetőséget biztosítanak ezáltal, hogy egy valódi vállalatot építsünk fel. Ennek menetébe már nem mennék bele, azt gondolom, ha valóban eljutunk oda, hogy egy működő startup-ot felépítünk, akkor ez a pont már könnyebben fog menni és addigra már nagyon sok embert és piaci szereplőt fogunk ismerni, akik segítenek a megfelelő finanszírozási formák megtalálásában.
Végezetül néhány ráadás, amit még érdemes megszívlelni
- Ne dolgozzunk egyedül.
Találjunk társakat a legfontosabb területekre. Ne féljünk attól, hogy kevesebb lesz a tulajdon részünk a vállalkozásban. Tipikus magyar gondolkodásmód, ahol azon görcsölünk, hogy az én ötletem, én cégem, minél több részem legyen benne. Felesleges. Ha az ötlet jó, működik és megfelelően skálázható, akkor úgyis nagyra fog nőni a cég és nem számítanak annyira a százalékok (mit kezdesz 3 millió dollárral, amit 1 -el nem?), ha meg nem megy a vállalkozás, akkor meg azért mindegy. Ne kövessük el azt a hibát, hogy one man show -t játszunk. Egy startup építése során nagyon sok feladat van, ne akarjunk vele egyedül megküzdeni. - Keressünk mentorokat és tanácsadókat.
Ez nagyon fontos. Szinte biztos van olyan terület, amiben nem vagyunk elég erősek. Kezdő vállalkozóként valószínűleg az összes terület még ilyen. Azaz másként mondva, mindenhol lehet még mit tanulni. Tanuljunk meg hát okosan kérdezni. Minél több emberrel beszéljünk, aki az adott területen releváns, vagy felmutatható eredményeket ért el és kérjük ki a véleményét. Mit tud hozzátenni, mit csinálna a helyünkben. Ne essünk abba a hibába, hogy mindenkitől mindent megkérdezünk, de ha egy adott területen találunk valakit, aki jó tanácsokat tud adni és működik a kémia is, próbáljuk meg magunkhoz kötni akár hosszabb távra is. Ajánljunk fel néhány százalékot a cégünkből neki, hogy legyen a Board of Advisors, azaz a tanácsadók testületének egyik tagja. - Tanuljunk, tanuljunk, tanuljunk.
Ez az a szakma, (ez nem igaz, mindegyik szakma ilyen) ahol a folyamatos tanulással, fejlődéssel maradhatunk csak a top-on. Számtalan blog, könyv, website létezik, amikből csak úgy szívhatjuk magunkba a tudást és persze ne felejtsük el a legfontosabb forrásunkat: Google a barátunk. Egy gyerekkori barátom mondogatta ezt mindig, mire egy szép napon felfogtam, hogy mit is jelent. Nincs olyan dolog, nincs olyan kérdés, vagy probléma, amibe valaki más ne futott volna már bele. És mivel volt ilyen, a legtöbbször meg is osztották már valahol a világhálón. Ergo bármire rákereshetünk, bármilyen kérdésben elakadunk, csak hívjuk segítségül a kedvenc kereső óriásunkat.
Nem hiszitek? Íme:
- Hogyan legyünk FBI ügynökök? – http://www.wikihow.com/Become-an-FBI-Agent
- Hogyan jussunk fel a holdra? – http://www.livescience.com/33423-how-to-get-to-moon.html
- Hogyan indítsunk egy startup vállalkozást? – https://www.udacity.com/course/ep245
Utóbbit egyébként melegen ajánlom mindenkinek, aki azt fontolgatja, hogy saját vállalkozásba kezd.