Hogy és mikor vetted a fejedbe, hogy iLandGuide kell a Bahamákon?
Ezt valóban sokszor kérdezik, mivel nem tűnik túl logikusnak, hogy egy magyar srác egy olyan vállalkozást talál ki, ami a világ másik végén “ad el valamit”. A sztori legeleje talán a gyerekkoromhoz vezethető vissza. Mindig is vonzottak a szigetek, valamiért különlegesebbnek éreztem őket, mint a szárazföldet. Emlékszem, kb. nyolc éves lehettem, amikor a szüleimmel először terveztünk egy Görög szigeti nyaralást. Annyira magával ragadott a gondolat, hogy már jóval előtte agyban végig éltem a nagy kalandot, ahogy meghódítunk egy új földet. Még egy vicces kis kalóztérképet is készítettem, öregített vászondarabra, amire a sziget nevezetes pontjait festettem fel. Aztán sok-sok évvel később, mikor úgy alakult az életem, hogy egy évet egy csodás Thai szigeten éltem, akkor kezdtem el azon gondolkodni, hogy valami hiányzik. Valami, amivel könnyedén ki lehetne ismerni az embernek magát a szigeten. Egyfajta arany oldalak, térképpel, kicsit PestiEst szerű valami. És akkor egyszer csak összeállt, hogy ez egy mobil applikáció.
Mi az iLandGuide pontosan?
Amire a Google keresőt használod a számítógépeden, azt megkapod egy adott régióra fókuszálva, a mobilodon, offline módban, internet elérés nélkül.
Olyan ez, mintha az összes helyi vállalkozás egyszerűsített honlapja a telefonodban lenne, egységes formátumban, amiben kedvedre böngészhetsz, kereshetsz. Ha eszedbe jut, hogy sushi-t ennél, akkor csak beírod a keresőbe és már látod is az éttermek listáját, amiknek az étlapján szerepelnek a japán ételkülönlegességek.
[quote]Az iLandGuide egy ingyenes, digitális útikönyv applikáció okostelefonokra, amit internet elérés nélkül használhatsz a tengerparti nyaralóhelyeken, szigeteken. [/quote]
Navigálhatsz a térképen, végig böngészheted a látnivalókat, strandokat, éttermeket, szórakozó helyeket, amik képekkel illusztrálva, rövid leírással szerepelnek az appban. Ha unatkoznál, megnézheted milyen események lesznek aznap a közeledben, illetve válogathatsz a boltok jobbnál-jobb akciói között. Amikor net közelben vagy, a program a háttérben frissíti a változásokat az adatbázisban. Más részről az iLandGuide egy új fajta média. Egy kapocs a nyaralók és a helyi vállalkozások közt, akik a turizmusból élnek. Utóbbiak ugyanis egy online felületen keresztül, a saját számítógépükön kezelhetik az appban megjelenő tartalmaikat, feltölthetnek képeket, eseményeket és promóciókat. Az iLandGuide megismertetését a lokális marketing biztosítja, mely a franchise partnereink feladata, ahogy a hirdetők felkutatása is. Minden szigetnek egy felelőse van, aki az iLandGuide-ot, mint saját vállalkozását építi, a hirdetésekből pedig havi jutalékot fizet nekünk.
Mit csináltál előtte?
A Thai szigetlakó életmód előtt tíz évig a reklámszakmában tevékenykedtem. Valójában innen eredeztethető annak a gondolata, hogy az iLandGuide miért lett egy digitális médiafelület ahelyett, hogy egyszerű, pénzért árult interaktív útikönyv lett volna. Annak idején, mikor nem sikerült bejutnom az Állatorvosi Egyetemre, az akkori másik érdeklődési körömben kezdtem el munkát vállalni, webgrafikusként helyezkedtem el egy reklámstúdiónál. Egyre többet és többet tanultam meg a szakmáról, majd két évre rá, 2001-ben úgy döntöttem “ide nekem az oroszlánt is” és két barátommal megalapítottuk a saját reklámügynökségünket, amit Insomnia névre kereszteltünk el. Hatalmas bátorság kellett hozzá így utólag visszagondolva, bármi féle gazdasági tudás nélkül, csupán a megérzéseinkre hallgatva toltunk össze három műanyag széket egy 25 négyzetméteres földszinti tároló helyiségben. Teltek az évek és a névjegykártya tervezésből esküvői meghívó tervezés, majd website fejlesztés, majd arculattervezés később kampánytervezés, végül reklámfilmgyártás lett. Az évek során megtanultunk mindent a saját bőrünkön, de sikerült kiemelkedni. Nyolc évvel később az Insomniának 48 alkalmazottja és egy gyönyörű Kossuth téri irodája volt és a legnagyobb cégeknek dolgoztunk. 2007 -ben elnyertük a Platina Effie díjat, amivel az év leghatékonyabb reklámötletét díjazzák egy, a Magyar Turizmus Zrt.-nek készített animációs vírusfilmmel. Fantasztikus évek voltak, de mint oly sok minden ez is szürkévé tudott válni egy idő után, felnőttünk és külön utakon folytattuk tovább az életünket, így 2009-ben kiváltam a cégből.
Miért pont neked kellett megvalósítani?
Mert ez az én utam volt. Hiszek abban, hogy az életben a dolgok nem történnek véletlenül. Egy úton megyünk végig, ahol mindannyian más-más leckéket kapunk. Amiket véghez viszünk az utunk során mind azt szolgálják, hogy tanuljunk és többek legyünk. Voltaképp mindegy, hogy mit csinálsz, csak szeresd. Sétagalopp? Nem, nem az. Mindig is vannak hullámvölgyek és csúcsok. De ha nem veszed le a szemed a célodról és az álmaidat követed, ha el mersz lépni a szakadék szélétől, mert hiszel a láthatatlan pallóban, mely megóv a zuhanástól és mindig a következő lépésre koncentrálsz, akkor egy szép napon azon veszed magad észre, hogy elértél a célodhoz. És jöhet a következő álom. Hisz nem az a lényeg, amikor odaérsz, hanem akivé válsz, mialatt végig haladsz az úton. A kitartás az, ami elengedhetetlen.
[quote]Ahogy a mondás tartja egy dolog különbözteti meg a sikeres embert a sikertelentől: a sikeres egyel többször próbálja meg.[/quote]
Mi a hobbid, meg lehet-e unni a Bahamákat?
Szerencsés helyzetben vagyok, mert a munkám egyben a hobbim is. Valaki a múltkor megkérdezte, hogy vannak-e terveim a nyárra, nyaralás, ilyesmi… Elröhögtem magam, mert mikor kimondta ő is rájött, hogy nem volt túl végig gondolt a kérdés, hisz az egész múlt évemet szigeteken töltöttem, ahol a franchise partnereinket tanítottam meg a rendszer használatára. Csodás dolog az, hogy olyan helyekre juthatok el, amikről gyerek koromban csak álmodoztam. Természetesen mindent meg lehet unni, az örök változásban hiszek. Élvezni kell, hogy mindig változnak a körülmények, máskülönben ijesztőnek is tűnhet. Miután eltöltesz egy jópár hónapot egy olyan helyen, ami csodás ugyan, de nincs szezon és egy darab turista nincs a szigeten és bármi hivatalos ügy intézése háromszor annyi időt vesz igénybe, mert átjárja a levegőt a raszta hangulat, akkor azért már vágysz néha egy kis betonra.
Mi volt a legviccesebb kalandod az iLandguide-al kapcsolatban?
Amikor nem tudtam elaludni az egyik szigeten este, letöltöttem egy meditációt a netről ami így kezdődött: Képzeld el, hogy egy trópusi szigeten vagy. Számtalan fantasztikus kalandban volt részem. A legviccesebb talán az volt, amikor Miami kicsit modoros, picit megjátszós hangulatából átrepültem Dominikára azzal a céllal, hogy megtalálom az első franchise partnerünket. Azt még nem tudtam akkor hogyan, de tervbe vettem, hogy megismerkedek valahogy egy nyomtatott turista magazin kiadójával, hisz nekünk ők az elsődleges célcsoportunk. A vendéglátóm első este elvitt egy tengerparti sütögetésre, ahol hamar megismertették velem a helyi italcsodát, a MamaJuana -t, majd egy fergeteges latin bulihelyre keveredtem, ahol harapni lehetett a túlfűtött karibi hangulatot és észre se vettem, de a következő pillanatban már egy dominikai lány tanított Salsázni a parkett közepén. A tánc után meghívtam egy italra és megkérdeztem mivel foglalkozik. Mondta, hogy neki egy ingyenes turisztikai magazin kiadója van.